Illés: Goodbye London – történelmietlen kváz, 6490 Ft-ért

A  Goodbye London cimű új Illés nagylemez nem a zenekar kiadatlan albumának “hiteles rekonstrukciója”.  Évtizedek óta kapható vynil-en többször kiadott felvételeket es kezdetleges cd-fileokat tartalmaz.

Mint közismert az Illés zenekar 1970 elején rövid turnén Nyugat-Európában járt. Ekkoriban ez nagyon kevesek magyar popelőadónak adatott meg. Az utólag Azcél György neve által fémjelzett kádárkori kultúrpolitika az ilyen utakat preztizsügynek tekintette és a nyilvánosság előtt igy is tálalta. Nem csak a popzenészek esetében, hanem a kultúra minden területén. Annak bizonyitékául hogy a szocialista Magyarországon ugyanúgy megadatik minden a kultúra előállitói és fogyasztói számára mint a nyugati világban bárhol.

Az Illés zenekar londoni interjúja

A turné londoni állomásán a Szörényi testvérek és Bródy János interjut adtak a BBC Magyarország felé sugárzott, magyarnyelvű adásának.. Ekkoriban itthon a Szabad Európa és az Amerika Hangja mellett a BBC volt a félig meddig titokban hallgatott alternativ hirforrás Magyarországon.

Az interjúban Szörényiék és Bródy nem túl kedvező, de reális párhuzamot vont a popzene anglai és magyarországi intézményrendszere között. Elsőrosorban kidomboritva a kevésbé kedvező hazai körülményket. A három Illés-tag derűs hangnemben „hullamerev”-ként aposztrofálta a magyar kulturpolitika és annak intézményrendszere a beat-zenéhez való hozzáállásását.

A külföldi magyar nyelvű média műsorait ellenséges forrásként kezelő hazai kultúrpolitikai vezetés erre azonnal retorzióval reagált. Mire a zenekar hazatért elrendelték az Illés dalok és egyéb Szörényi-Bródy szerzemények rádiós és televiziós közvetitésének felfüggesztését, valamint a már készülő új Illés album studiómunkáinak leállitását. Az Illés zenekar a főszereplésével tervezett Széplányok, ne sirjatok cimú filmből is kikerült. Határozatlan ideig nem léphetett fel Budapesten. A moratoriumot majd nyolc hónap elteltével oldották fel.

Kiméletes retorzió

Hogy a szankciót mennyire inkább a külföldön koncertező többi előadónak szóló intő jelnek szánták mint valódi büntetésnek, azt bizonyitja, hogy az Illés valódi anyagi bázisát jelentő Budapesten kivüli koncerteknek semmiféle gátat nem szabtak. Mint a zenekar egyik ma már nem élő tagja egy alkalommal utólag félig viccesen, félig elégtételként megjegyezte: az öt zenész soha nem keresett olyan jól mint ebben a periódusban. Ami érthető, mert a sorozatban bonyolitott rutniszerű vidéki fellépések e nyolc hónap alatt nem szabtak időbeli korlátokat a jóval kevésbé jövedelmező studiómunkáknak, Komolyabb felkészülést igénylő rangos budapesti koncertek ugyancsak nem.

 

Hogy az együttes működési területének részleges felfüggesztése mennyire nem volt komoly, azt más is bizonyitja. A Hanglemezgyár ugyan a studiómunkákat leállitotta, ám a lemezkiadás ekkori leghosszabb átfutást igénybevevő pontja, a boritó elkészitésének területén gondoskodott arról, hogy minél kisebb késésre kerüljön sor, amint a zenekar visszamegy a studióba. Ezért bianco tasakot készittettek, dalcimek és szerzők feltűntetése nélkül, hogy amint a felvételek és a lemez vágása elkészül, csomagolhassák és a boltokba küldhessék a korongokat. Ennek volt köszönhető hogy akkoriban példátátlanul rövid, alig két hónapos átfutással a megjelent került az új Illés album miután az együttes 1971 legelején folytathatta a stúdiómunkát.  Amire a zenekarvezető Illés Lajosnak azt az Aczél Györgynél tett látogatása után került sor.

Eredményes látogatás Aczél Györgynél

Az Aczélnél tett vizitről egyébként csak a 2000-es évek elején Sebők János és Szőnyei Tamás a fennmaradt állambiztonsági dokumenumokkal foglalkozó munkáiból értesülhetett a nagyközönség. A kanonizált Illés történelem máig hallgat róla. Mint ahogy az Illés Goodbye London cimű mostani kiadványához mellékelt betétlap szövege is. Amely tökéletesen megfelel az együttest utólag szellemi ellenálóként és a hatalom áldozataként beállitó egysikú és retusált képnek. Mely alakitásának a rendszerváltás óta tanúi lehetünk.

1971 tavaszán megjelent az Illés elkésett lemeze, rajta a Human Rights cimű oratióriummal, és a félbemaradt LP darabjai helyett új dalokkal. Ekkorra már a kiadó megjelentette az ad acta tett album négy olyan dalát amit az együttes erre érdemesnek itélt. A többi kettőt dobozban hagyták, mert a zenekar nem volt elégedett velük. A lemezgyári cenzúra felemás működésnek köszönhetően szalagra kerültek az Elvonult a vihar és az angliai útról irt Goodbye London cimű dalok, de ezeket utólag levetették. Egy éven belült mindkettő találkozhatott a közönséggel. Az előbbi ráadásul a legnagyobb nyilvánosság a Televizió táncdalfesztiválja fórumán, igaz egy a visszavárt „viharról” szóló a nem visszatérő kedvest megéneklő sorra való átirása után. A “betiltas” szóval előszeretettel dobálozó utólagos krónikákkal ellentétben az Elvonult a vihar emlitett sorait Bródy egyszerúen – kérésre, vagy anélkül – átirta.

A dobozban maradt felvételek, az Évek óta cimű Illés Lajos szerzemény és Bródy János A lány és a csavargó cimú dalának egy kezdetleges változata végül a nyolcvanas, illetve kilencvenes években találkozhattak a közönséggel, amikor a Magyar Rádió az Illés életmúvel foglalkozó músoraiban  elhangzottak.  A Rádió 6-os stúdiójában Szörényi Szabolcs zenei rendezői irányitásával egy fiatal hangmérnök, Etter Balázs keverte őket újra, akkoriban csúcsnak számitó cd minőségben. Sem az Ő, sem a felvételeket rögzitő hetvenesévekbeli legendás lemezgyári szakemberek, Juhász István, Lukács János, Antal Dóra és Radányi Endre nevét nem tüntették fel a mostani kiadványon. A Hungaroton a rádiós remixeket végül 1996-ban jelentette meg a Hungaroton, Az Illés másik oldalán cimű kiadványán, kizárólag cd-n.

Kezdetleges digitális file-ok, bakelitre vágva

A most megjelent Goodbye London album mindenféle koncepció hiányáról árulkodó modón ugrál az 1970 tavaszán és az 1971 telén rögzitett dalok között. Az összeállitók a formai felületesség mellett tartalmi szempontból is a dolog könnyebb végét fogták meg. Mint a boritón olvasható, arról az 1996-os cd-ről tették bakelitre az archiv feltételeket ahol a hetvenes években kiadatlanul maradt felvételek már egyszer megjelentek..

A hangzóanyag minőségét illetően igazán nivős bakelit lemezt akkor készithettek volna, ha veszik a fáradtságot arra, hogy a lemezgyár archivumában pihenő négysávos eredetikből készitenek korszerű nagyfelbontású, vagy teljesen analóg anyagot. Ehelyett  a nyolcvanas években készitett kezdetleges digitális masterek hangzását próbálták meg feljavitani és összemosni a Hungaroton archivumában található korai hetvenesévekbeli analóg keverésekkel.

Az eredmény egy mp3 minőségú kásás hangzás, amelynek semmi köze ahhoz ahogy az Illés tagjainak részvételével kevert eredetik szólnak. Az Illés rajongó aki valóban rekonstruálni akarja magának az együttes e periódusát, jobban jár ha otthon számitógépe és egy Illés diszkográfia segitségével a Hungaroton által a kilencevenes években kiadott cd-kből készit magának megszólalását és kronológiáját tekintve autentikus összeállitást.

Annál is inkább, mert az új bakelitlemez készitői, igazodva a Hanglemezgyár 1971-es döntéséhez A legjobb dobos a világon cimű dal illedelmesebbnek itélt változatát tették fel az albumra. Ezen nem hallhatóak a Szörényi Leventének tulajdonitható nyögések, amelyek Pásztory Zoltán dobjátékát kisérik. Igaz ebben közrejátszhat az is, hogy mára már sokak előtt Magyarországon is ismert lehet Paul McCartney-nak az Illés angliai útja idején megjelent Kreen-Akrore cimű felvétele, amelyen ez az ötlet eredetileg hallható. Az 1970-es angol élvonalból egyébként az Illést az akkor berobbant Deep Purple is megihlette. Mint azt a lemezt záró A Kati jött és az ekkori dátumú Living Wreck cimű Purple dal párhuzamai is hallani engedik.

Újrafelhasznált, nem korabeli boritófotók

És ha a mai korra vetitjük az Illés tagjainak 1970 gondolatait a magyar és az angol popzenei intézményrendszere különbségeiről: érdekes lenne tudni, mit kapna a nyakába 2018-ban Londonban az a kiadói szerkesztő és tasaktervező, aki egy 1967-es Bors őrmester korabeli archiv Beatles kiadványra az 1964-es Nehéz nap éjszakája boritójának fotóit hasznositja újra. Amint az Illés rajongók, akik 6490 forintot fizethetnek ki a lemezért, konstatálhatják: annyira vették őket komolyan hogy a „rekonstruált”  Human Rights periódusbeli album boritójára az 1973 őszén már búcsúzó együttes korábbi slágerek feldolgozásait tartalmazó utolsó  LP-jének boritófotóit kotyvasztották össze.

Herskovits Iván